Erdőink és legelőink mostani területi felosztása az 1832-ős „Megosztozás” során alakult ki, addig a szárhegyi és a ditrói területek egy közös, megnemosztott tulajdont képeztek.

Akkor Szárhegy kapta a község melletti területeket a Güdüc patakig, amit I. határrésznek nevezünk és a II. határrészt a Kránga tetői vizválasztótól, a Beszterce patak jobb partján, Bélbor és a régi román határig.

           A közbirtokosságok az ún. „közösségben maradók” területeit foglalják magukba és fontos jellemzőjük, a közös tulajdon és közös haszonélvezeti jog.

„Szárhegy” Közbirtokosságnak az 1947-es kimutatás szerint 4173 hektár területe volt, amiből jelenleg 2950  hektárt birtokol, és több mint 1200 tagja van.

A tulajdonjogi akták alapján a közbirtokosságnak 2457 hektár erdő, amelyből 525 hektár  húsz éven aluli faállománnyal rendelkezik és 493 hektár legelő és kaszáló amelyből 129 hektár bérbeadott kaszáló és 364 hektár bérbeadott legelő.